2010. április 19., hétfő

Az írás megmarad, de mi jön utána

Edward Albee amerikai drámaíró mondta egy alkalommal, hogy „azért írok, hogy megtudjam, min is gondolkodom”. Értsd: az írás (ez alatt most természetesen a prózai formákat értve) minden mástól eltérő gondolkodási forma, ugyanis hosszú szimbólumláncok lineáris manipulálását jelenti. És ebben igencsak különbözik a „normál” gondolkodástól (miként erről bárki meggyőződhet, aki az utcán sétálva kitalálja, hogy majd megír valamit, hazatérve pedig nekifog).
Az olvasás ebből a szempontból hosszú szimbólumláncok feldolgozásából áll, és innentől kezdve nem nehéz amellett érvelni, hogy ez milyen alapvető fontosságú. Például az Asa Briggs – Peter Burke szerzőpáros egyenesen azt mondja, hogy a kizárólag „szóbeliségre alapozott kultúrák hajlamosak a 'strukturális amnéziára', szóval arra, hogy elfelejtsék a múltat, pontosabban úgy emlékezzenek arra, mintha a jelen része lenne”. Azaz írás nélkül történeti gondolkodás sem létezhetne, és igencsak más lenne a világlátásunk. De olyan hangokat is hallani, melyek szerint az írás egyenesen az „elvont kritikai gondolkodás feltétele”, és ez számomra két eltérő, ám egyformán fontos kérdést vet fel.
1. Az egyik az, hogy az e-book meg a nem szövegalapú tartalmak felé haladva hosszú távon mi fog történni az írással, és fenn fog-e maradni egyáltalán. Amire szerintem azt lehet válaszolni, hogy – lévén egy egészen sajátos eszköz a valóság bizonyos aspektusainak megragadására – elveszítheti ugyan jelenlegi szerepét (amikor is az az elvárás, hogy mindenki értsen hozzá), de valószínűleg legalább olyan szinten jelen lesz az emberiség életében, mint ma a programnyelvek. Egy szakértőkből álló kisebbség fogja használni, ugyanis túlságosan értékes és hatékony eszköz ahhoz, hogy teljesen lemondjunk róla. Egyelőre persze megbecsülni sem lehet, hogy egy ilyen forgatókönyv megvalósulásának hosszú távon milyen társadalmi következményei lennének.
2. A másik kérdés – és ezzel kapcsolatban még tanácstalanabb vagyok – az, hogy az írás egészen radikálisan újat jelentett néhány ezer évvel ezelőtt, és ennek megfelelően az agy egy teljesen új funkciót tanult meg ellátni. Fontos lenne tudnunk, hogy mi lesz a következő, hasonló szintű és nem csupán az információfeldolgozást, de az egész emberi kultúrát, sőt, magát az emberi agyat is átformáló változás. Mármint ha lesz ilyen.