Az Amerikai Egyesült Államokban 2009 folyamán a hagyományos kiadók 288,355 új könyvet dobtak piacra az előző évi 289,729-hez képest – az úgynevezett nem hagyományos publikálással (NTP, azaz non traditional publishing) foglalkozó kiadók pedig 764,488-at. Ez több, mint 180 százalékos növekedést jelent az egy évvel azelőtti állapothoz képest, és első ránézésre kimondottan imponálónak tűnhet – mint ahogy imponálónak tűnhet annak a „nem hagyományos” kiadónak, a Dél-karolinai Charlestonban található, BiblioBazaarnak a teljesítménye is, amely egymaga 272,930 címet jelentetett meg (ami durván két percenként egy új kötetet jelent, ha jól számolom).
A könyv története eddig arról szólt, hogy a mennyisége változások az egész dolog természetét is megváltoztatták: a nyomtatás elterjedése például elvezetett a a népnyelven való publikációkhoz meg a tudás laicizálódásához; a második, 1750 körül bekövetkező mennyiségi forradalom pedig többek között olyan, új irodalmi műfajok megjelenését eredményezte, mint amilyen a regény is (miként arról már volt szó).
Most azonban úgy gondolom, hogy nem lehet ilyesmire számítani – és nem is csak azért, mert ezek az NTP-kiadók rendszerint jóval kisebb példányszámokkal dolgoznak, mint a hagyományosak (nem hagyományosnak tekintve az ún. vanity publishing-et csakúgy, mint a public domain művek megjelentetését). Hanem inkább azért, mert a könyvek mennyiségének növekedése mindkét fentebbi esetben új olvasóközönség bevonását is jelentette (nem véletlenül nevezték a regényt kezdetben „cselédlépcső-irodalomnak”). Az azonban nem valószínű, hogy egy magánkiadású mű olyanokat is megszólítana, akik korábban nem olvastak. És a korábbiakhoz képest további különbséget jelent, hogy ez esetben valószínűleg nem a nyomdatechnika fejlődése (amely már öt vagy tíz évvel ezelőtt is létezett), hanem az vezetett a nem tradicionális kiadók előre töréséhez, hogy az internetnek köszönhetően gyakorlatilag bármilyen kis példányszámban megjelenő, alkalmasint print on demand, vagyis csak létező megrendelés esetén kinyomtatandó művel is nyilvánosságra tudnak lépni.
Vagyis ez esetben az elosztási mechanizmus változott meg. Ráadásul az NTP-k a kereslet helyett a kínálat lehetőségére építenek: például annak, aki szeretné nyomtátásban látni a nevét, megteremtik rá a lehetőséget. A keresletet azonban nem tudják, és a legtöbb esetben valószínűleg nem is nagyon lehet, és leginkább egy obskurus public domain műre sincs nagy igény. Viszont mivel a hagyományos könyvkiadásban a kereslet a legfőbb meghatározó tényező, ezért bár az NTP-k is könyvekkel foglalkoznak, ez valójában más terület, és a hagyományos könyvkiadáshoz alig van köze.
http://www.writerswrite.com/blog/415101
http://mhpbooks.com/mobylives/?p=14319
