Egy kétségtelenül szellemes ötlet szerint a Gmail-t speciális funkcióval kellene kiegészíteni. Ez lehetővé tenné, hogy a kész e-mail ne csak „kinyomtatódjon”, hanem készüljön hozzá egy olyan boríték is, amely a Goggle Maps megfelelő részletét felhasználva megmutatja a a feladás helye és a cím között a legrövidebb utat. Ami többek között azért is érdekes a számunkra, mert mintha ellentétes lenne a jelenlegi, digitális levelezést a hagyományossal szemben előnyben részesítő megoldással, és eközben három hátulütője is van: hogy lassú; hogy viszonylag drága és hogy papír alapú, tehát káros(abb) a környezet számára. Valószínűleg mindannyian ismerjük azt az elektronikus levelek végén olvasható felszólítást, hogy gondoljunk a környezetünkre, és ne nyomtassuk ki („Please consider the environment before printing this email”). Ami azt sugalljai, hogy az előbbi technika nem környezetbarát, az utóbbi pedig az, és újabban hallani hasonló érvelést a hagyományos, papír alapú könyv és e-book vitában is: hogy az utóbbi mennyivel inkább kíméli a környezetet.
Ilyenek elhangzottak már a „hagyományos irodával” szemben is: Alvin Toffler amerikai jövőkutató például az 1970-es évek elején a Mikronet nevű céget említi, ahol „a papír be volt tiltva”, és ahol a diktafon, mikrofilm, optikai leolvasó és video-terminál volt egy rendszerbe integrálva. A cél természetesen a „jövő irodájának” megalkotása volt, és ennek az eléréséhez minden beérkező dokumentumot azonnal mikrofilmre vettek...
2001-ben a papírmentes iroda mítoszáról szóló könyv egyik szerzője, Richard Harper úgy fogalmazott, hogy „az új technológiák bevezetése nem szükségképpen csökkenti a felhasznált papír mennyiségét, ehelyett inkább azt a pontot változtatja meg, ahol [a szövegelőállítási folyamaton belül] kinyomtatjuk a dokumentumot”, és a papírmentes iroda hívei „inkább azért akarják a papírt kiiktatni, mert az az elavult múltat szimbolizálja; nem pedig azért, mert nem hatékony.”
A gondolatot továbbvíve azt is megállapíthatjuk, hogy egy új technológia nem szükségképpen (és nem is az első lépésben) fogja felszámolni a régi nem kívánt hatásait – különösen, amennyiben nem is azért hozták létre, hogy felszámolja azokat. Roppant szerencsés dolog lett volna, ha a számítástechnika által lehetővé tett minden korábbinál jobb adatkezelési lehetőségek egyben a környezetrombolást is csökkentik - csak éppen miért is lett volna így.
És hasonlóképpen: az e-book sem a környezetvédelemre van kitalálva, és bár lehet, hogy az új technológiákat szeretjük minden tekintetben pozitívnak látni, azért azt se felejtsük el, hogy ha a számítógépek minden területen egyre inkább hozzátartoznak a mindennapjainkhoz, akkor ez egyben azt is jelenti, hogy folyamatosan energiával kell ellátni őket (az előállításuk környezeti költségeiről meg a le nem bomló alkatrészeik környezetkárosító hatásáról és arról már nem is beszélve, hogy mennyi energiát igényel az okos telefonról kiadott keresés lefuttatása a szolgáltató oldaláról). Az pedig, hogy általában véve „a számítógépet” említem, nem pedig az e-bookot, nem csúsztatás, hanem azért van, mert a számítástechnika az elektronikus könyv „természetes környezete”, amelynek a fenntartása nélkül használhatatlanná válna.
A papír alapú megoldás hívei persze teljesen más adatokat tartanak relevánsnak, mint az új technológiáé, két dolog azonban vitathatatlannak látszik. Egyfelől az, hogy nagyon nehéz pontosan összehasonlítani a két, teljesen eltérő megoldásból származó károkozást, miközben nyilvánvaló, hogy egyik sem tesz jót a környezetnek. Másfelől: az e-book nem akkor lesz környezetbarát, ha azt állítjuk, hogy a papíralapú könyv mennyivel ártalmasabb, hanem akkor, ha tényleg a lehető leginkább környezetbaráttá tesszük.
http://www.engadget.com/2010/03/31/google-envelopes-turns-gmail-into-snail-mail-wraps-it-in-precis/
http://www.surrey.ac.uk/news/releases/01-1119paperless.html
http://mhpbooks.com/mobylives/?p=13936
http://www.pbs.org/mediashift/2010/03/is-digital-media-worse-for-the-environment-than-print090.html
