T. Mills Kelly amerikai történész arról számol be, hogy az amazon.com-on meg lehet venni egy könyvet Csehszlovákia történetéről – igaz, meglehetősen borsos áron (136 oldal 62 dollárért, és mindez puha kötésben). Ráadásul ez a bizonyos könyv – miként az ismertetőjéből is kiderül - nem más, mint „jó minőségű Wikipédia cikkek gyűjteménye”.
Ez persze csak az első lépés. A legtöbb kiadó ma azért nem jelentet meg ilyen műveket, mert komoly esély van rá, hogy senkinek sem fog kelleni, és így a rendelkezésükre álló véges kiadói kapacitást érdemesebb ígéretesebb könyvekre fordítani (az efféle kiadványok pedig egyelőre megmaradnak a kuriózumok szintén).
Az e-book önmagában nem jelent forradalmi változást: a Kindle most nagyjából ugyanolyan, mint a Gutenberg Biblia volt, amely még a kézzel másolt kódexet próbálta nyomtatott formában utánozni. Ugyanis egyelőre lényegében nem csinál mást, mint elektronikusan jeleníti meg az eddig papír alapon elérhető tartalmakat. Viszont ennek ellenére is lehetővé teszi többek között azt is, hogy „publikáláskor” majdhogynem nulla legyen a belépési költség, és ez lehetőséget teremt a „magánkiadású e-book” számára is (elvégre gyakorlatilag nem jár kockázattal): az ilyesmivel foglalkozó Smashwords például éppen most kötött szerződést az iPad-en való megjelentetésre.
Innentől kezdve két forgatókönyv képzelhető el attól függően, hogy mennyire gyorsan alkalmazkodik az e-book azokhoz az új lehetőségekhez lehetőségekhez, melyek abból fakadnak, hogy ez az egész nem papír alapú, hanem digitális.
1. Az egyik szerint lassan, és egy ideig az új közegben/hordozófelületen is csupán a régi, szöveges tartalmakat tesszük majd közre (vagyis úgy viselkedünk, mint annak idején Gutenberg). Ekkor az vezet új helyzethez, hogy eddig ha az egyik vagy a másik kiadó jelentetett meg valamit, az bizonyos előszűrést is jelentett. Mostantól viszont amennyiben csupán néhány ember is akad, aki hajlandó pénzt kiadni Wikipédiából összemásolgatott elektronikus könyvekért, akkor már megéri (mint ahogy ez az amazon.com-nak sem kerül semmibe, tehát lehetőséget is ad rá).
Ekbben az esetben az az egyik alapkérdés az lesz, hogy az olvasó miként tud tájékozódni a mostaninál nagyságrendekkel több, a kiadók szűk keresztmetszete által nem korlátozott címek dömpingje között. A válasz pedig talán az, hogy részben ugyanúgy, mint az amazon.com-on: az olvasói minősítések alapján, amelyek valóban fontosak lesznek.
Ami viszont különböző következményekkel is jár. Egy nem régiben elvégzett vizsgálat során 48, nem ismert együttesektől származó zeneszámot töltöttek fel egy web lapra, és a regisztrálókat arra kérték, hogy értékeljék azokat, miközben látták a többiek minősítéseit is. Majd újabb emberekkel többször egymás után elvégezték a kísérletet, és az derült ki, hogy a legtöbb esetben teljesen véletlenszerű, hogy melyik mű hol végez (bár volt néhány olyan is, amely rendszeresen az elsők; és néhány olyan, amely hasonló rendszerességgel az utolsók közé került). A könyvek/irodalomi művek esetében valami hasonlóra lehet számítani. Ha viszont valakinek sikerül kiugrania, akkor pozitív visszacsatolás indul be, és eközben a kiadókra – amelyeket annak idején az hívott életre, hogy nem mindenki volt képes hozzáférni a publikáláshoz szükséges technológiákhoz – jelentéktelenné válnak (vagy akár el is tűnnek).
2. A második forgatókönyv szerint viszont az új közeg a szövegen alapuló könyvek végét jelenti – hiszen miért is ne élnénk a különböző, a számítástechnika által kínált, korábban nem létező lehetőségekkel. Ekkor viszont egy e-könyv előállítása ugyanolyan bonyolult, komoly szakértelmet, sok időt és alkalmasint számos ember együttműködését igénylő folyamattá válik, mint amilyen egy animációs film elkészítése is, és egy magánembernek nagyjából akkora esélye lesz sikeres e-könyvet előállítani, mint a pc-jén egy Hollywood-i kasszasikert. Vagyis: hosszú távon a kiadók helyzete nemhogy gyengülne, de ha lehetséges, akkor inkább még inkább meg fog erősödni.
És hogy a kettő közül melyik szcenárió fog megvalósulni? Az átmenetet valószínűleg az első fogja jellemezni, viszont a második hullámban érkező „igazi” e-könyv mellett a hagyományos, szöveg alapú művek (akár a papíralapúak, akár pedig valamilyen e-platformot használva) várhatóan fenn fognak ugyan maradni, ám eközben nagyjából úgy változik meg a szerepük, mint a színházé a film megjelenését követően.
http://edwired.org/?p=593
http://digital.venturebeat.com/2010/03/28/self-published-electronic-books-to-make-it-to-apples-ipad/#
http://www.wired.com/magazine/2009/12/st_clive_thompson/
